A következő néhány bejegyzésemben szeretnék a gázhegesztésről ismertetni néhány alapfogalmat és egy kis szakmai információt.
Az első részben magát a gázhegesztés eljárását ismertetjük, utána pedig a gázhegesztés berendezéseit kezdjük el tárgyalni. Mivel ez a rész elég hosszú, így több bejegyzésben fogom ismertetni ezt a fejezetet.
A gázhegesztés eljárás elve
Gázhegesztéskor a fémek olvasztásához szükséges hőmennyiséget éghető gáz és oxigén keverékének elégetésével kapjuk. A hegesztőpisztoly furatán kiáramló gázkeverék nagy hőmérsékletű lángot ad, amely a munkadarabot és a hozaganyagot is megolvasztja. Gázhegesztéshez különféle éghetőgázok használhatók, hidrogén, propán, bután, acetilén stb. Közülük a legnagyobb az acetilén jelentősége. Az 56 800 kJ/m3-es fűtőérték nagy égési sebességgel (oxigénben 11,6 m/s) párosul, amely a többi gázokhoz viszonyítva mintegy 3…4-szeres lángteljesítményt [44,8 kW/(cm2)] eredményez. Az éghető gázok közül a legnagyobb lánghőmérséklet acetilén-oxigén gázkeverékkel érhető el, ezért az ipari gyakorlatban gázhegesztéshez az acetilén-oxigén használata terjedt el.
A gázhegesztés berendezései és eszközei
Az acetilénfejlesztő készülék
Működésük: a fejlesztőből kiáramló gáz a vízzáron keresztül jut a hegesztési helyre. A vízzár a fejlesztőt az ún. láng-, illetve oxigén-visszacsapástól védi meg. Lángvisszacsapás akkor következik be, amikor a hegesztőpisztolyból kiáramló gáz égéssebessége nagyobb, mint a kiáramlás sebessége, s így az égés a tömlőben folytatódva eljuthat a fejlesztőig. Oxigén-visszacsapáskor a hegesztőpisztoly vége valamilyen oknál fogva eltömődik, s az acetilénnel nagyobb nyomású oxigén visszanyomja azt a fejlesztőbe.
Gázpalack
A hegesztéshez szükséges gázokat általában acélpalackokban forgalmazzák. Az acetilént 10, 20, 40, ill. 50 l térfogatú palackokban tároljuk. Az acetilén jól oldódik acetonban, így 0,15 MPa-nál nagyobb nyomáson is tárolható. 15 ° C-on 0,1 MPa nyomáson 1 l vegytiszta aceton kb. 24 l acetilént képes elnyelni. 1,5 MPa nyomáson. A töltési adag 0,1 MPa nyomáson, 15 ° C-on értendő. A disszugáz-palackok töltési nyomása max. 2,5 MPa, töltés után nyolc órával 1,8 MPa.
A disszugáz-palackokat nem nyomásra, hanem tömegre töltik. Egy 40 l-es palackba kb. 7,2 kg gázt töltenek, így a tartály nyomása a hőmérséklettől függően több vagy kevesebb is lehet.
Az acetilén a gázelvétel során acetont is magával ragadhat, mégpedig annál többet, minél nagyobb a gázelvétel és a hőmérséklet, és minél kisebb a gáznyomás. Ezért kerülni kell a túl gyors gázelvételt, és a gázfogyasztás 1000 l/h-nál ne legyen nagyobb. Ennél nagyobb gázszükséglet esetén célszerű több palack összekapcsolásával palacktelepet használni.
A palackokat színjelzés különbözteti meg egymástól:
az oxigén kék,
az acetilén sárga,
a CO2 és minden más nem éghető gáz (pl. argon) szürke,
a nitrogén zöld,
a hidrogén és más égő gáz piros,
a sűrített levegő lila.
A gázpalackokat szelep zárja le. Az oxigén- és a hidrogén palack szelepe sárgarézből, míg az acetilénpalack szelepe acélból készül, szerkezetük és működésük hasonló. Eltérő azonban a nyomáscsökkentő csatlakozási és tömítési módja, a tömszelence rögzítése, valamint a szelep nyitása. Ügyelni kell a palackszelep jó tömítésére, amely szappanos oldattal végzett ecseteléssel ellenőrizhető. Az oxigénpalack szelepét óvjuk mindenféle zsiradéktól és olajtól, mert ezek az anyagok az oxigéntől meggyulladnak.
a) oxigénpalack-szelep
b) acetilénpalack-szelep
Az összecserélés megakadályozására a nyomáscsökkentő palackhoz való csatlakozása szabványos. Az oxigénpalackhoz jobb menetes, Whitworth-rendszerű, 21,8 mm átmérőjű, 14 menet/1″ menetemelkedésű anya csatlakozik. Ugyanez megfelel a CO2 t, sűrített levegőt, nitrogént és minden más nem éghető gázt tartalmazó palackhoz is. A hidrogén és minden más égőgáz palackjához – az acetilént kivéve – balmenetes, az előzővel megegyező átmérőjű és menetemelkedésű anyát kell használni.
Szállításkor óvni kell az elejtéstől, ütéstől és feldőléstől. Raktározás során a palackokat óvni kell a felmelegedéstől, kemence vagy izzó tárgy közelében tárolni, hősugárzásnak kitenni tilos! Használatkor a palackokat feldőlés ellen rögzítsük. A disszugáz-palackokat az acetonkiáramlás elkerülésére tilos fekve használni!
A palackszállításra remek kocsikat lehet kapni. Általában minden szabványos méretű palackhoz megtalálható a hozzá illő palackszállító kocsi is. Próbáljunk olyan kocsit választani, ami a palackunkhoz legjobban illik, ezzel is csökkentvén a nem várt problémákat.
Az acetilénellátás megoldható közvetlenül fejlesztőről, palackkötegről, valamint palacktelepről is. Az oxigén vételezhető még oxigéntartályból, palackkötegről és oxigénpalack-telepről is.
Tárlótelepek
Ezeket több munkahelyes műhelyben vagy nagy teljesítményű égőkhöz, lángvágókhoz célszerű kialakítani. Ebben az esetben az óránkénti gázfogyasztás meghaladhatja az egyedi palackra megengedett értéket.
A palackok összekapcsolásának három módja van:
– Az egyszerű (egyoldalas, egyszárú) palacktelep: egyetlen gyűjtővezetéke nem teszi lehetővé palackcserék esetén a folyamatos munkát.
– A kettős (kétoldalas, kétszárú) palacktelep: két független telepe egy közös gyűjtővezetékre van kapcsolva. Amíg az egyik telep palackjait cserélik, addig a másik telep szolgál tatja a gázt, így a gázelvétel folyamatos.
– A kombinált kettős palacktelep: az oxigénellátás szempontjából a lángvágáshoz előnyös, mert a két gyűjtővezeték külön-külön nyomáscsökkentője lehetővé teszi, hogy egy időben két különböző nyomású oxigént használjanak fel.
a) egyszerű lefejtőállomás
b) félautomata, jelzőkészülékkel felszerelt kettős telep
A következő bejegyzésben folytatjuk a gázhegesztés szerelvényeinek ismertetését…
Felhasznált forrás:
Dr. Béres Lajos, Dr. Czitán Gábor, Dr. Gáti József, Dr. Gremsperger Géza, Dr. Kovács Mihály: Hegesztési Zsebkönyv, Kiadó: COKOM Mérnökiroda Kft.
Ebben a könyvben rengeteg hasznos információt olvashatunk, érdemes beszerezni!
Megvehető például itt: LINK