Ebben a bejegyzésben talán a legfontosabb részre térünk ki a gázhegesztés területén, mégpedig magára a gázhegesztés technológiára fordítjuk a figyelmünket. Nagyon fontos, hogy a megfelelő technológiával végezzük a munkát, mert csak így fogunk tökéletes eredményt kapni.
Vékony lemezeket leélezés nélkül, peremvarrattal, vastagabb anyagokat I vagy V varrattal hegesztünk. Vastag anyagok kétoldali hegesztéséhez használatos a szimmetrikus, illetve a nem szimmetrikus X varrat.
A gázhegesztés végezhető balra hegesztéssel, amikor a hegesztőpisztoly lángja a hideg, hegesztetlen munkadarabok felé mutat, vagy jobbra hegesztéssel, amikor a már elkészített varrat felé irányul.
Balra hegesztéskor a hegesztés irányát tekintve elöl halad a hegesztőpálca, és azt követi a hegesztőpisztoly. A hegesztőpálca és a pisztoly a munkadarabbal kb. 60…70°-os szöget zár be. Ha a pálcával mártogató mozgást végzünk, a pisztoly egyenes vonalú mozgással halad, ha ívelő mozgást végzünk a pálcával, a pisztollyal is hasonlóképpen kell haladni.
a) balra hegesztés pálca mártogató mozgatásával
b) balra hegesztés pálca és az égő ívelő mozgatásával
A balra hegesztés hátránya, hogy a kiáramló gázkeverék a lángot előrefújja a hegesztetlen alapanyag felé, és így gyakran kötési hiba, gyökhiba keletkezik, mert a varratgyök hegesztés közben nem kísérhető figyelemmel. A láng nem védi az ömledéket a levegőtől, és így a varrat gyorsabban hűl le, ami a varrat edződéséhez, káros hegesztési feszültségek keletkezéséhez vezethet. Az ömledék gyors dermedése gázzárványokat okozhat, mert a fejlődő gázok ömledékből való eltávozásához nincs kellő idő.
Acélt legfeljebb 4 mm vastagságig hegesztenek balra, más fémeket azonban a lemezvastagságtól függetlenül balra hegesztenek, 3 mm vastagságig mártogató mozgással, 3 mm fölött ívelő mozgással haladva. 3 mm-nél vastagabb lemezeket V alakban, 50…60°-os szögben le kell élezni. A hegesztőpálca mozgatása kor ügyelni kell arra, hogy a megömlő pálca vége ne kerüljön ki a láng védőhatása alól.
Jobbra hegesztéskor a hegesztőpisztoly halad elöl, és azt követi a hegesztőpálca. A láng melegen tartja az ömledéket, védi a levegő hatásától, csökkenti a varrat lehűlését, és ezzel az edződési veszélyt. A hegesztőpisztoly a munkadarabbal kb. 45…70°-os szöget zár be. Vékonyabb, 4…5 mm-es lemezek hegesztésekor a hajlásszög 80°, 8 mm-nél vastagabb lemezekhez kisebb, csak 45°. A hegesztőpálcával ívelő mozgást végzünk, mi közben a pisztoly egyenes vonalú mozgással halad, így a pálca állandóan keveri az ömledéket (csökken a salak- és a gázzárvány veszély). A lángmag vége mélyebben nyúlik a lemezek közé, így a lemezéleti ömlesztése megfelelő. A lemezéleti megolvasztásakor kulcslyukhoz hasonlító nyílás alakul ki, amelynek fenntartása a gyökhiba mentes varrat elkészítéséhez szükséges.
Jobbra hegesztés
Jobbra hegesztéssel 4 mm-nél vastagabb acélok 12 mm-ig egy rétegben, 12 mm-nél vastagabbak pedig több rétegben hegeszthetők. A fajlagos lángerősség a balra hegesztéshez képest 30%-kal nagyobb lehet; 130…135 l/(h× mm). Sarokvarratok hegesztésekor a rosszabb hővezetés miatt 130…150 l/(h× mm) láng erősséggel célszerű dolgozni. A jobbra hegesztés további alkalmazási területe a 2 mm-nél vastagabb sav- és korrózióálló acélok, valamint a nikkel és ötvözeteinek kötése.
A hegesztőláng
A hegesztőpisztoly furatán kilépő gázkeverék sebessége 110…130 m/s. Az ennél kisebb sebességgel kilépő lángot lágy lángnak, a nagyobb sebességgel kilépőt kemény lángnak nevezzük-
A fajlagos lángerősség az egységnyi idő alatt, 1 mm vastagságú anyag hegesztéséhez felhasznált acetilén mennyisége [l/(h× mm)]. Vékony acéllemezek balra hegesztéséhez 100 l/(h× mm), réz és ötvözeteinek hegesztéséhez 200 l/(h× mm) fajlagos láng erősség javasolt.
A hegesztőláng három jellegzetes, egymástól jól elkülöníthető részre osztható: a lángmag, a pillangó és a seprű. A láng mag a hegesztőlángnak kékes fényű, élesen kirajzolódó, kúpos felülettel határolt része. Itt megy végbe az acetilén-oxigén keverék elbomlása. A lángmagot követé pillangóban kezdődik a részleges elégés. A láng harmadik része, a seprű, gázdúc lángnál jelentkezik. Ennek magyarázata, hogy a lángmag határfelületén a szén teljes mennyisége nem tud elégni, az égés a láng határfelületén túl is folytatódik. Ennek hatására sárgászölden világító, lobogó, seprűszerűen szétágazó köpeny keletkezik.
Az acetilén-oxigén arányától függően a láng lehet oxidáló, semleges vagy redukáló.
– Semleges láng használatakor 1 m3 acetilén a tökéletes elégés során a tartályból elfogyasztott 1 m3 oxigénen kívül még 1,5 m3 oxigént a levegőből is elvon, ami megfelel 7,2 m3 levegő oxigéntartalmának. Ezért zárt térben végzett hegesztés esetén gondoskodni kell a levegő pótlásáról, megfelelő szellőzés útján. Semleges lánggal hegeszthetők az ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélok, az acél- és a temperöntvények, a nikkel és ötvözetei, a réz, a bronz, a cink, az ólom, valamint az alumínium és ötvözetei.
Acetilénfelesleg esetén, amikor a láng erősen redukáló hatású (2.118b ábra), a lángba kerülő oxigén nem képes elégetni az acetilén teljes szénmennyiségét, ezért annak egy része igen finom eloszlásban kiválik a hegesztett felületen. Acetilénfiús lánggal hegeszthetők az öntöttvasak és a nagy széntartalmú szerszámacélok, ahol a hegesztés során a szénkiégés az acetilénfelesleggel pótolható. Acélok hegesztése gázdús lánggal nem ajánlott, mert a fokozott szénfelvétel növeli a beedződés veszélyét.
Oxidálólángban (2.118c ábra) az égési folyamat során keletkezett szén-dioxid és víz a vasat oxidálja, ezért oxigéndúc lángot csak sárgaréz hegesztéséhez használunk, a cink kiégésének csökkentése céljából, minden más fém esetében az oxidáló hatású láng kifejezetten káros. Az oxigénfiús láng magja rövid, hegyes, könnyen felismerhető a láng lilás színéről, erősen sziszegő hangjáról.
A hegesztőpisztolyt az alsó ábra szerint úgy kell tartani, hogy a hegesztendő munkadarab felülete a lángmag hegyétől 2…5 mm távolságban legyen. Így érvényesül a láng szerkezetének a redukáló hatása, mert a legnagyobb hőmérsékletű részével ömleszt.
A hegesztőláng hőmérséklet-eloszlása
Hegesztési helyzetek.
A gázhegesztés tetszőleges helyzetben végezhető (2.120. és 2.121. ábra). Kényszerhelyzetben végzett hegesztéskor általában kisebb lángerősséget kell beállítani, hogy ezáltal az ömledék mérete is kisebb legyen.
Tompavarratok gázhegesztése különböző helyzetekben
a) függőleges varrat alulról felfelé
b) függőleges varrat (ikervarrat) alulról felfelé
c) függőleges falon vízszintes (haránt-) varrat
d) fej feletti varrat
A gázhegesztés jellegzetes kötő- és felrakóhegesztési feladatai
a) többrétegű tompavarrat jobbra hegesztése
b) belső és külső sarokvarrat készítése;
Ötvözetlen szerkezeti acélok vízszintes helyzetű hegesztési irányértékeit a következő táblázat tartalmazza:
Felhasznált forrás:
Dr. Béres Lajos, Dr. Czitán Gábor, Dr. Gáti József, Dr. Gremsperger Géza, Dr. Kovács Mihály: Hegesztési Zsebkönyv, Kiadó: COKOM Mérnökiroda Kft.
Ebben a könyvben rengeteg hasznos információt olvashatunk, érdemes beszerezni!
Megvehető például itt: LINK