Folytatom a hegesztési hírek és érdekességek ismertetését. Most egy elég meglepő híren akadt meg a szemem, mégpedig azon, hogy kutatók üveget és fémet hegesztenek össze impulzus lézerrendszer segítségével
A Heriot-Watt Egyetem (Edinburgh, Egyesült Királyság) kutatói összehegesztettek üveget és fémet egy ultragyors lézerrendszer segítségével. Különböző optikai anyagokat, például kvarcot, boroszilikát üveget és zafírt is sikeresen hozzáhegesztettek fémekhez (beleértve az alumíniumot, a titánt és a rozsdamentes acélt).
A Heriot-Watt lézerrendszer nagyon rövid, pikoszekundumos infravörös fény impulzusokkal hegeszti össze az anyagokat. Ezzel az eljárással két összehegesztendő anyag közötti felületen nagyon rövid és rendkívül intenzív csúcsteljesítményt érnek el egy pár mikron átmérőjű területen. Ez egy mikroplazmát hoz létre az anyag belsejében, körülvéve azt egy erősen zárt olvadéktartománnyal.
Duncan Hand professzor, a Heriot-Watton működő lézer alapú gyártási folyamatok központjának igazgatója elmondta: „Hagyományosan nagyon nehéz volt különféle anyagok, például üveg és fém hegesztése a különböző tulajdonságuk, hővezetési képességük miatt. A magas hőmérséklet és a nagyon eltérő hőterhelés az üveg megrepedéséhez vezet. Az üveg és fémek összehegesztése nagy előrelépést jelent a gyártás és a tervezés rugalmasságában.
Az eddigi hegesztéseket -50 és 90 ° C között tesztelték és a hegesztések sértetlenek maradtak. Így a jelenlegi ismeretek alapján azt tudjuk mondani, hogy elég erősek ahhoz, hogy megbirkózzanak a szélsőséges körülményekkel.
Az üveg és fém termékeket eddig gyakran ragasztókkal kötötték össze, amelyek bizonyos idő vagy külső hatások során fokozatosan elmozdulhattak egymástól, ezzel csökkentvén a végtermék élettartamát.
Az egyetem szerint az új folyamat átalakíthatja a gyártási szektort, és közvetlenül tudnák alkalmazni a repülőgépipar, a védelmi ipar, az optikai technológia és az egészségügy területén.
Nem kevés idő lesz, mire eljut az átlag felhasználókhoz ez a technika – ha eljut egyáltalán – de szerintem nagyon érdekes dolog, ezért is osztom meg veletek az oldalon.
Aki bővebben szeretné magát beleásni a kísérlet fizikai és kémiai oldalába, illetve részleteibe, annak ajánlom a teljes publikációt, amely az alábbi linken érhető el – angol nyelven:
https://www.osapublishing.org/ao/fulltext.cfm?uri=ao-56-16-4873&id=367191###
Forrás
Heriot-Watt Egyetem oldala
Bushes are often used to create patterns and path. https://Newpooldeckdesign.Portfoliobox.net/