Az előző bejegyzés után, amelyben magát a CMT eljárás elvét ismerhettük meg, következzen magának a rendszernek a felépítése és alkalmazási területeinek ismertetése. Ezt a részt ismét a Somoskői Gábor által jegyzett előadásból ismertetem.
A CMT rendszer felépítése
A CMT rendszer sematikus felépítése
A rendszer teljes mértékben digitálisan szabályozott. Külön kommunikációs csatornát hoztak létre az egyes komponensek között. Ez nagyon fontos, mert az áramforrásnak nagyon gyorsan kell reagálnia a hegfürdőben történtekre. A berendezés teljes leírását mellőzve, két, teljesen új egységet szeretnék bemutatni, ami eddig nem volt ismert. Az egyik a huzal puffer, a másik a különleges húzó motor. A huzal a CMT-nél nem csak a munkadarab irányába, hanem visszafelé is mozog. A pisztolyban levő húzómotornak emiatt változtatni kell a forgásirányát. A huzal előtolóban levő motor viszont csak előre mozog, mert ez lustább, lassabban reagáló. Ezáltal van olyan pillanat, amikor a húzó és a toló motor “egymással szemben” mozog, egymásra dolgozik. Emiatt a kettő közé egy huzal puffert kell betenni. Ezen kívül a húzó motor csak akkor tudja forgásirányát 70 Hz rezgéssel változtatni, ha gyakorlatilag terheléstől mentes. Itt a toló fontos szerepe, hogy a húzó motort tehermentesítse.
A huzal puffer
A második fontos komponens, a húzó motor meghajtó egysége. A hegesztés technikában ez a motor valódi újdonság, ami a méretét, súlyát és működését illeti. A meghajtó lelke egy hajtómű nélküli váltóáramú szervomotor, mivel a 70 Hz rezgés létrehozásához egy hajtómű játéka nem alkalmas, ezen kívül hamar elhasználódna. Mivel a motor tekercselése közvetlenül a pisztoly testébe integrálták, a méreteket jelentősen csökkenteni lehetett, és a súlypontját a használatos robotkarokhoz lehet optimalizálni. A huzal mozgatását digitálisan hozzuk létre, ezáltal lehetséges az extrém huzaltovábbítás. Továbbá a huzaltovábbító görgők nyomását reprodukálhatóan lehet beállítani, így a különböző hegesztési rendszereknél azonos hegesztési tulajdonságokat lehet elérni.
CMT meghajtó egység
A CMT eljárás alkalmazási területei
Három alkalmazási terület van, ahol az eljárásnak különösen létjogosultsága van: • fröcsköléstől mentes forrasztás • vékony lemezek (alumínium, acél, erősen ötvözött acélok) • ívhegesztett kötés alumínium és acél között Minden alapanyag és hegesztőanyag, ami ismert a hagyományos fogyóelektródás hegesztésnél, használható a CMT-nél is. Továbbá az eddigi minden varrat-előkészítés és pisztolytartás létrehozható. A fogyóelektródás forrasztás már jó ideje ismert. A fő előny horganyzott lemezek hegesztésnél az, hogy csak a hozaganyag olvad meg és nem az alapanyag. Az eddigi fogyóelektródás forrasztásnál a fröcskölés kevés, azonban 100%-ban nem megszüntethető, így szükséges a költséges utómunkálat. A CMT-nél a rövidzárlatok kézbentartottak, mivel a huzal visszahúzás a cseppleválást meghatározza. A CMT megfelelő pisztolytartások esetén teljesen fröcsköléstől mentes.
Horganyzott lemezek CMT forrasztása
Ezáltal a költséges utómunkálatok teljesen elhagyhatók. Ezen kívül a hő bevitel alacsonyabb, mint a hagyományos fogyóelektródás forrasztásnál, miáltal a rés-áthidaló képesség sokkal jobb. Azon ipari alkalmazásoknál, ahol vékony lemezeket használnak, a súly nagyon fontos. Például az autóiparban a legfontosabb cél, az autókat minél könnyebbre építeni, hogy gyorsabbak legyenek, és kevesebb üzemanyagot használjanak. Különösen tompa kötéseknél kell a hő bevitel alacsony értéken tartani, hogy a lemez élek leolvadását elkerüljük. Az eddigi eljárásoknál mindenképpen szükséges volt gyökoldali megtámasztást alkalmazni, hogy a varratok átroskadását elkerüljük.
MIG és a CMT eljárás közötti különbséget az alábbi videón szemlélteti:
Mivel a CMT-nél a hő bevitel extrém alacsony, lehetséges 0,4 mm vastag alu-mínium lemezek között tompakötést létrehozni, gyökoldali megtámasztás nélkül. Ezáltal a költséges összeállítási és utómunkálatokat el lehet kerülni. A 10. ábra egy tompakötést mutat, 0,8 mm vastag alumínium lemezek között.
Alumínium lemezek tompakötése
A CMT további alkalmazási területe, amiről beszélnünk kell, az alumínium és acéllemezek közötti ívhegesztett kötés. Főleg az autóiparban találkozhatunk ezzel az igénnyel, egyrészt a súly csökkentése, másrészt a megfelelő mechanikai tulaj-donságok elérésének céljából. A legnagyobb probléma ilyen kötések esetén, hogy egy nagyon rideg, intermetallikus fázis képződik a hegesztés során. Minél véko-nyabban tudjuk ezt a réteget tartani, annál jobbak lesznek a kötés mechanikai tu-lajdonságai. A réteg vastagságát egyértelműen a hő bevitel határozza meg. Az in-termetallikus fázis vastagságát csökkenteni csak a hő bevitel csökkentésével lehet elérni. A legjobb, illetve egyedüli megoldás erre a CMT, hiszen itt a hő bevitel az összes eddigi eljárásnál alacsonyabb. A 11. ábra horganyzott lemez és alumínium közötti kötést mutat.
Forrás:
Somoskői Gábor (Froweld Hegesztéstechnikai és Kereskedelmi kft. ügyvezetője) előadása a 25. Jubileumi Hegesztési Konferencián (2010)
Youtube